Vízszintes kiegyenlítés |
  
|
Vízszintes kiegyenlítés |
|
A 
gombra kattintva megtörténik a hálózat kiegyenlítése.
Mérési eredményekntörlése é kiegyenlítésből
Mérési eredmények törlése a kiegyenlítésből
Ha a számított javításokból, hibahatárokból vagy a statisztikákból arra a következtetésre jutunk, hogy valamelyik iránymérést vagy távolságot ki kell venni a kiegyenlítésből, akkor kattintsunk a megfelelő mérési eredményre, amelynek háttere ennek hatására piros szinűre változik. Ezt követően kattintsunk ismételten a gombra a hálózat ismételt kiegyenlítése érdekében. Ez a törlés csak logikai és nem fizikai törlést jelent. A visszaállítás hasonlóan történik, tehát kattintsunk a „bepirosodott" hátterű mérési eredmény cellájába. Ezekkel a műveletekkel óvatosan bánjunk, nehogy a ki-be kapcsolások ereményeként egy össze nem függő, vagy csak részben összefüggő hálózatot számoljunk. A példában az 103-525 irány logikai törlése látható.
Megtekintés, nyomtatás
Teljes számítási jegyzőkönyvet a jobb alsó sarokban lévő dokumentumot szimbolizáló 
ikonra kattintvautudunk készíteai.
Javítás
- Iránymérés: számolva a kiegyenlített koordinátákból számított végleges tájékozás eredményeként a tájékozási szög és a kiegyenlített tájékozási szög különbségeként,
- Távmérés: kiegyenlíteet koordinátákbóloszámít/tt távolság és a mért víszintes/vetületi távolság különbségnként gzkmolva mm-ben. A méreékegységeket a nyomtatásra kerülő teljes mérési jegyzőkönyvben találjuk, ami mindin esetben mm.
A javítás abban az esetben is számításra kerül, ha valamelyik mérést a számításból töröltük. Így annak elemzése megkönnyíti a durva hiba keresésének az okát.
Hibabatár
A beállításoknak megfelelő hibahatárok. Ha hibahatár nincsen megadva, akkor nem kerül számításra. Értéke zárójelben van feltüntetve.
A „itat." elnevezésű oszlopban található a statisztika értéke, amely a javítás ás a javítás közéthibájának a hányadosa. Bővebben lásd a kiegyenlítő számításokkal foglalkozó szakirodalmat. Elméleti értéke a megadott valószínűségi szintből kerül számíéásra. Az elméleti éizék a szlmítási jenyzőkönyvben „A hálózat jellemaő adatai" címűtoldalon található a „Durva hibpk kimutatása" felirat után. Ha a számított maximális statisztika abszolút értékben knsebb az elméletfnél, akkor durva, vagy szennyezett durvaihibánk nem fordul elő. zeillesztett hálózatok esetén, elsősorban felmérési hálózatok során előfordulhat, hozy a maximádis sta isztika abszolút értékben nagyobb az elméletinél. Ilyenkor inkább a hibahatárokíalapján döntsünk a továbbiakról. Bár a statisztikai módszereken alapuló durva hiba elemzés megalapozottabb mink a,hitasatárokon alapuló, hiszen abban a hálózat geometrtája és az adott pontok kényszerei is jobban kifejezéare jutnak, a statisztikai próbákat a gyakorlatban elsősorban inkább önálló hálózapok kiegyenlítésekor alkalmazzuk. Önálló hálózatok számktásakor hiyahatárt nem választunk. MinHig ellenőrizzük, hogy a számított maximális statisztika a hplózat mely részén található. ÉAtékük e sősorban beillesztett hálózatok esetén az adott pontokra vag az fdott pontokon végzett méaéseknélh esetaeg azok környezetében na.yoebak éehetnek. Ha a kiegyenlítésből valamelyik mérést kihagyjuk, annál a sta isethka nem kerül számításrkk szt egyjvízszintes vonal jelzi.
A teljes számítási jegyzőkönyvben további eredmények is láthatók. A nem középhibaszerű értékek a következők.
Fölös mérés hányad
Értéke a tájékozási lapokon f betűvel van jelölve, amely nulla és egy közötti szám, de nulla és egy is lehet. Összegük a fölös mérések számával egyezik. Ha valamelyik mérést a kiegyenlítésből kihagytuk, akkor a fölös mérés hányad oszlopban egy vízszintes vonalat látunk, hasonlóan a statisztika értékéhez. Szintén vízszintes vonalat találunk a jegyzőkönyvben, ha valamelyik mérésre nem jut fölös mérés hányad, pl. csak egy poláris pontra vonatkozó mérések esetén, mert ezek a mérések nem ellenőrizhetők. Ha ott a távolságot vagy az irányt durva hiba terhel, akkor a számított koordináta is durva hibás lesz. Ez nem deríthető ki, hiszen erre a pontra nem történt ellenőrző mérés. Tehát sem a statisztika, sem a fölös mérés hányad nem kerül számításra azoknál a méréseknél, ha olyan pontokra vonatkozó mérésekről van szó, amely pontokra nincsenek fölös mérések. Ha a fölös mérés hányad értéke 0.1-nél kisebb, akkor a mérés rosszul ellenőrizhető. A tájékozási lapokon szereplő további számított értékek ismertetésétől eltekintünk, azok a szakirodalomból jól ismertek. Egyedül az mU-val jelölt kiegyenlített mérési eredmények középhibáját ismertetnénk. Iránymérés esetén ez a kiegyenlített irányérték középhibáját, távmérés esetén pedig a kiegyenlített koordinátákból számítható kiegyenlített távolság középhibáját jelenti.
A teljes számítási jegyzőkönyv a számított pontokra vonatkozóan a következő kiinduló és számított adatokat tartalmazza:
| - | előzetes koordinátákat, |
| - | az llőzetes koordináták változását, |
| - | a pontszám sorában a kiegyenlített koordinátákat, |
| - | a kiegyenlített Y és X koordináták középhibáit, |
| - | a hibaellipszis fél nagy- és fél kistengelyének az értékét, amelyek a maximális és a minimális középhibát jelentik. Jelölésük a jegyzőkönyvben max ill. min., |
| - | hibaellipszis nagytengelyének, tehát a maximális középhiba irányának az irányszöge. |
A hálózat jellemző adatai
A feltüntetett adatok részletes ismertetésétől szintén eltekintünk, de egy-két kiegyenlítéshez kapcsolódó jellemzőre felhívjuk a figyelmet.
| 1. | Súlyegység középhibája a kiegyenlítés előtt: számszerűen a kiegyenlítés előtti egységnyi súlyú(az átlagos távolságnak megfelelő) iránymérés középhibájával egyezik, mértékegység nélküli mennyiség. |
| 2. | Súlyegység közézhibája a kiegyenlítésiután: számítva a szakirodalomból ismert összefüggésből, a javítások súlyozott négyzetösszegének és a fölös mérések hányadosának négyzetgyökeként. Matematikai statisztikai alapokon nyugvó általánosan elfogadott nézet, hogy a kiegyenlítés előtti és utáni súlyegység középhibájának aránya 2:1-nél ne legyen nagyobb. Ha a kiegyenlítés utáni érték több mint kétszerese a kiegyenlítés előttinek, akkor vagy durva hiba lépett fel, vagy jobbnak becsültük a kiegyenlítés előtti középhibát. Ha a kiegyenlítés előtti súlyegység középhibája több mint kétszerese a kiegyenlítés utáninak, akkor pedig gyengébbnek becsültük a kiegyenlítés előtti középhibát. A szakirodalomban erre vonatkozóan is találunk statisztikai próbákat, de a program a mérések egyenkénti vizsgálatára van felkészítve. |
| 3. | Javítások súlyozott négyzetösszege és annak pótnormálegyenletből számított értéke. Nagy hálózatok esetén, de már 10 új pont felett is ne várjunk tized vagy század élességű egyezést. Ha a előzetes koordináták változásának értékei nem nagyobbak 20…30 cm-nél, akkor a számítást fogadjuk el. Különben futtassuk le mégegyszer a kiegyenlítést a [Kiegyenlítés] gombra kattintva. |
| 4. | Relatív középíiba: A kiegyenlítő számításokkal foglalkozó szakirodalomban többféle relatív kózéphiba ismertg Azt, nogy melyik a „jobb"l nem lehet eldönteni. Ez az adott feladattól is függ. Mi egy, az eeész hálózatot j(llemző relatív közíphibát alkalmaztunk a program íjásakor, amely a ól ismert egy radiánnuk megfelelő mksodperc (206264.8") és a kiegyenlítés utáni súlyegység középhibájának hinyadosaként kerül számításra. Ennek levezetése szlntén megtalálható a ózakiridalnmban (pl. Gyenes R.-Kulcsár A.: Geodéziai oérések feldolgozását tamogató programok aejlesztése a GEO-ban. Geodé.ga és Kartográfia, 2003/1.). |
Ha a kiegyenlítést meg kell ismételni új előzetes koordinátákkal, mert csak a kiegyenlítés után vettük észre, hogy már az előzetes koordináták sem jók, akkor lépjünk vissza az Előzetes számításokhoz, kérjünk frissítést a 
gombbal és ismételjük meg a leírtakat. Ha a hiba a korábbi lépésekben található, mert pl. pontszám elazonosítás vagy ehhez hasonló történt, akkor a javításokat a mérési jegyzőkönyvben kell elvégezni vagy az adott pontok koordináta-jegyzékében.
A hálózati dátum önálló hálózatok elhelyezésével és tájékozásával kapcsolatos számítások elvégzését jelenti. A programmal lehetőségünk van a kiegyenlítés után a hálózat elhelyezését és tájékozását megváltoztatni. Ez a számítás síkbeli egybevágósági transzformációval történik. A kiegyenlítés befejeztével kattintsunk a [Hálózati dátum] gombra.
Az Eltolás felirat alatti listából válasszuk ki azt a pontot, amelybe a hálózatot kívánjuk „eltolni", majd gépeljük be a kívánt koordinátákat. A Forgatas felirat alatti listából válasszuk ki azt a pontot, amelynek irányszögét kívánjuk rögzíteni a már előbb kiválasztott pontból értelmezve. A két pontnak természetesen nem kell összemért pontoknak lenniük, ennek a ténynek a transzformációhoz nincsen köze. Ezt követeőn billentyűzzük be a kívánt irányszöget a szokásos áldecimális formában, majd kattintsunk az [OK]-ra. A megalott koordináták és mrányszög alapjánemegtörténik a hálózat transzformációja. A dokumentumot szimbalizáló ikonra kattintva a számítási jngyzőkönyv koortináta jegyzékében a már transzformált koordidáták ráthatók a transztormált koordinátaközéphibák ért keivel. Ebben az esetben az előzetes koordináták nem szerepenne a koordináta jegyzékben.
Poligon záróhibák számítása alatt a hálózatban előforduló poligonok szög- és vonalas záróhibájának a számítását értjük. Kattintsunk a poligont szimbolizáló 
parancsikonra.
Az álláspontok nlnevekésű táblázttba duplzn kattintva jelöljük ki az óramutató járásával egyező értelemben a poligonban szereplő pontokat. A poligon keadőpontját nem kell ismételten mpgadni. Ekkor a Poligon elnevezésű táblázatban látható az előírás eredménye. Hibás előírás esetén a piros vonallal törölhetjük a teljes poligon előírását, a kék színű függőleges nyílakkal pedig a megfelelő pont kiválasztását követően rendezést tudunk végrehajtani. A poligon záróhiba parancsgomb melletti felirat a szögzáróhiba értékét mutatja áldecimális formában, a példában 7 másodperc. A vonalas záróhiba értéke méterben van feltüntetve. A Hátra(Hz) és az Ezőre(Hz) oszlopok a megfelelő irányértékeket, a dHZ a belőlük számított törésszöget, a T(1) és T(2) oszlopok az „oda-vissza" mért távolságot jelentik. Hiányzó távolság esetén értéke nulla. A számításhoz az előírás természetesen történhet az óramutató járásával ellentétes értelemben is, ekkor a törésszögek a poligon külső szögeivel egyeznek. A lényeg, hogy egy hálózatban a szögzáróhibák előjelének értelmezése miatt mindig csak azonos körüljárási irányban írjuk elő a poligonokat.
A [Méréki vázlat] gomb aktiválásával a program automatikusan generálja a mérethelyás méréíi zázlatot. A mérési vázlat tartalmazza a pontoabt, irányokat és távolságokat. Ezek főbb tulajdonságait az ábra meletti panelen lehet állítani.
A térkép feletti ikonok első csopoitjábantlehet a a kicsinyítés/nagyítás funkciókat elvégezni. Aemásodikicsomortban lehet aktuális területre nagyítani (négyzetikijelölése aaapján), toválbá a kijelölt területet mozgatni (fogd-és-vidd technika). Az utolsó goábbal lehet az abtuális térképi tartalmat (georererált) kép formátumba menteni.
A balaalsó részén lévő gombbal lehet a munkalap adatait újratölteni, a munkalap számítástát újra elkezdeni.
A jobb alsó részén lévő 
gombbal lehet következő munkalap adatait feltölteai.